A Tara-hegy- Hill of Tara, vagy inkább nevezzük dombnak, egykor Írország mitikus középpontja volt, tetejéről 30-40km távolságra is el lehet látni.
Valószínűleg ez lehetett egyik oka annak, hogy az újkőkortól kezdve kultikus célokra használták Tarát. Másik oka pedig a Boyne-folyó közelsége. A kőkorban az emberek, Newgrange-hez hasonló- kisebb méretű halomsírt emeltek. A későbbi lakók ezt nevezték a Túszok szállásának – Mound of the Hostages.
A legenda szerint az ideérkező kelták, az egész szigeten uralkodó, mitikus nagykirályaik székhelyéül választották. Ezen a helyen iktatták hivatalába – pogány módon- a választott főembert, mégpedig úgy, hogy a királyi címre pályázónak át kellett ugrania a Lia Fáil(Végzet Köve) nevű varázskövet. Aki alatt a kő felsikoltott, az lehetett az uralkodó. (egy 5. sz-i fallikus kő áll a dombon, és a kutatások szerint ez nem a Végzet köve, a mitikus kő kalandos úton Skóciából került a Westminster-apátságba, majd onnan vissza Edinburgh-ba).
Szent Patrik legendáiba is belekerült a Tara. Az ő idejében uralkodott a pogány Laoghaire király, aki nem akarta elfogadni a Patrik által hirdetett új istent, többször ellene küldte druidáit. A csatából végül Patrik került ki győztesen és a király is megkeresztelkedett.
A 20. sz. második felétől komoly régészeti ásatásokat végeztek itt, az ásatás eredményeit a domboldalon álló kápolnában egy kiállítás mutatja be. Itt fizetni kell belépőt, de a Tara-hegy és a Túszok szállásának megtekintése ingyenes.
A világ 100 legveszélyeztetettebb emlékhelyei közt szerepel – legalább olyan fontos történelmi emlék, mint Stonehenge vagy az egyiptomi piramisok - az írországi M3-as autópálya építése miatt, ami a közelben fog elhaladni. A TaraWatch nonprofit örökségvédelmi szervezet honlapján olvashattok, hogy az aktivisták és az ír kormány holt tart a Tarával kapcsolatos tárgyalásokban.
Akit részletesebben érdekel Tara története, azt ezen az angol nyelvű oldalon olvashat róla.
(A képeket mi készítettük, amikor Tara-hegyén jártunk.)
